Két hónapja tagja a román kormánynak az RMDSZ. A korábbi feszült, néha nacionalista felhangokkal terhelt román belpolitikai viszonyokról, a magyar-országi választásokról és az uniós képviseletről kérdeztük a szövetség elnökét, Kelemen Hunort.

Több birminghami iskolában valósak az iszlám térhódításra vonatkozó állítások, amelyekre két muszlim levelezése nyomán derült fény márciusban – állítja az angol közoktatást felügyelő szerv, az Ofsted (A muszlim faló. Hetek, 2014. március 28.). A testület jelentéséből húsvét körül kiszivárogtatott, az angol sajtóban megjelent részletek szerint legalább hat állami iskolát érint a trójai faló néven elhíresült akció.

Német nyelven lehet iszlám oktatásban részesülni a jövőben az osztrák általános iskolákban, ahol a muszlim diákok száma újabban meghaladja a katolikus tanulókét. „Ami még hátravan, az Róma elfoglalása. Ez azt jelenti, hogy az iszlám visszatér Európába harmadszor is, miután kétszer kiűzték. Meghódítjuk Európát! Meghódítjuk Amerikát! Nem kard, hanem a dawa (térítési kötelezettség) által” – hangoztatta véleményét Juszuf al-Karadavi, a Muzulmán Testvériség főideológusa.

Erősödik az iszlám szegregáció a francia iskolákban egy titkosszolgálati jelentés szerint. A Le Figaro birtokába jutott jelentés szerint a muszlim diákok öltözékükkel, étkezési szokásaikkal, ima-összejöveteleikkel egyre inkább elfoglalják a vallásilag híresen semleges francia iskolákat.

Április 24-e az 1915-ös, törökök által elkövetett nép­irtás áldozatainak emléknapja Örményországban. A történelem során először Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök fejezte ki együttérzését a török fél részéről a sok százezres genocídium áldozatainak leszármazottai iránt, ezt a gesztust azonban az örmény vezetés kevésnek találta. Jereván a népirtás elismerését és az áldozatok családjainak kárpótlását is várná, miközben Azerbajdzsánban politikai haszonlesésről beszélnek.

Ukrajna egyre jobban hasonlít egy puskaporos hordóra, amelyből a kilógó kanócot még éppen nem gyújtották meg, de nem sok kell hozzá. Kelet-Ukrajnában a szeparatisták egyre több városban foglalják el az állami hivatalok épületét, nemzetközi EBESZ- megfigyelő­ket raboltak el, és kémkedés vádjával tartják fogva őket, egy korábbi Janukovics-támogató polgármestert pedig ismeretlenek lőttek hátba. A Nyugat diplomáciai megoldást keres, ami nem igazán hatja meg az oroszokat, és a hab a tortán, hogy Németországban ukrán gyártmányú félautomata fegyverek tűntek fel, amelyeknek úti célja egyelőre ismeretlen.

A UKIP nevű euroszkeptikus párt lehet a második erő a májusi európai parlamenti választáson Nagy-Britanniában, maga mögé utasítva a kormányzó konzervatívokat és liberálisokat. A párt tartós megerősödése még sok álmatlan éjszakát okozhat David Cameronnak, ugyanis a konzervatívoktól visz el szavazatokat, ami a jövő évi parlamenti választások elvesztésével fenyeget. Lukács András   Kevesebb mint egy hónappal az EP-választások előtt – az ICM közvélemény-kutató cég előrejelzése szerint – a toryk megalázó vereség elé néznek. A felmérés szerint ugyanis csak harmadik helyen futhatnak be mintegy 22 százalékos eredménnyel, jelentősen lemaradva a 30 százalékra értékelt Labour és a 27 százalékra becsült UKIP (Egyesült Királyság Függetlenség Pártja) mögött.  Bár az EP-választások eredménye általában nem jár különösebb hatással a brit belpolitikára, David Cameronnak mégis fejfájást okozhat a UKIP jó EP-szereplése. Egy évvel a parlamenti választások előtt ugyanis aggasztó lehet a toryk számára, hogy szavazótáboruk jelentős része átpártolt az EU-tól való nagyobb függetlenséget zászlajára tűző UKIP-hez. A felmérések szerint a 2010-ben a torykra szavazók mintegy 37 százaléka ezúttal a UKIP-re kíván voksolni, aminek több oka is van. Az EP-választás az Egyesült Királyságban – csakúgy, mint sok más országban – jó lehetőség arra, hogy a választók tét nélkül üzenjenek a kormányzó pártnak, hogy nincsenek megelégedve az iránnyal. Nem biztos tehát, hogy jelenlegi népszerűségét a UKIP szavazatokra tudja fordítani a jövő évi parlamenti választásokon, viszont elvihet annyi szavazatot a konzervatívoktól, ami a kormányba kerülhet.  A UKIP felfutó népszerűségének oka a jól érthető üzenet: túl sok a bevándorló, az EU-ból pedig ki kell lépni. A bevándorlás visszaszorításának kérdése szavazatvonzó kampánytémának számít Nagy-Britanniában, 2010-ben David Cameron ezzel sokakat megnyert, és kormányra kerülve valóban jelentősen csökkentette a bevándorlók számát. A bevándorlásellenes témát azóta a UKIP-nek sikerült monopolizálnia, akik szerint ez nemcsak a gazdaságra gyakorol negatív befolyást, hanem kulturálisan változtatja meg az országot, ráadásul nagyon rövid idő alatt. A UKIP egyik szórólapján egy teljes díszbe öltözött indián szerepel, alatta a szöveg: „Ő sem törődött a bevándorlással… ma egy rezervátumban él.”  A UKIP politikai ellenfeleinek többszörösen is sikerült fogást találni a párton az elmúlt hetekben: először azt kérték számon a pártot vezető Nigel Farage-on, hogy miért német származású (tehát bevándorló) feleségét alkalmazza személyi asszisztenseként az EP-tagoknak járó pénzből. Farage erre a kérdésre azt a választ adta, hogy nincs olyan brit munkavállaló, aki hajlandó lenne ennyi túlórát vállalni. Ezt az állítását azonban órákon belül megcáfolták, ugyanis egy szándékosan hamis álláshirdetésre, amelyben ugyanazt a munkát és ugyanannyi túlórát írtak elő, mint amennyit Farage felesége dolgozik, rekordidő alatt több ezren jelentkeztek. Ezt követően jött az újabb fricska. A múlt héten ugyanis kiderült, hogy a UKIP hatalmas csinnadrattával bemutatott óriásplakát-kampányában szereplő munkást alakító férfi egy ír bevándorló. A plakáton, amelyen a férfi ülve koldul, a következő szöveg olvasható: „Az EU politikája működésben. A brit munkásokat sújtja az olcsó munkaerő.”  A kampánycsatározások ellenére a választók számára szimpatikus a UKIP bevándorlással kapcsolatos felfogása, ami miatt támogatói 26 százaléka választotta a pártot. További 24 százalék pedig a párt EU-politikája miatt – amely lényegében abból áll, hogy Nagy-Britannia lépjen ki az EU-ból – szavazna rájuk. Az EU-val kapcsolatos kérdések megvitatására Nick Clegg, a liberálisok vezetője és egyben miniszterelnök-helyettes április elején televíziós vitára hívta ki Nigel Farage-ot, amelyet a BBC közvetített. Nick Clegg, aki 1999 és 2005 között maga is EP-képviselő volt – hasonlóan Farage-hoz, aki jelenleg is az –, és Nagy-Britannia EU-tagsága mellett az egyik legelkötelezettebb magas rangú politikus, valószínűleg abban reménykedett, hogy a televíziós vita ismét neki és pártjának hoz majd szavazatokat. 2010-ben ugyanis a televíziós vitán való jó szereplésének köszönhetően – ahol úgy mutatta be pártját, mint amely mindig a két rivális nagy párt között helyezkedik el – helyzetbe hozta saját magát és a liberálisokat, aminek koalíció és kormánytagság lett az eredménye. A tévévita azonban ezúttal nem neki kedvezett. Annak ellenére, hogy szenvedélyesen érvelt az EU által jelentett előnyök mellett, a közönség mintegy 68 százaléka Farage-ot látta jobbnak. Ez nem sok jót jelent a liberálisok számára, akik az ICM felmérése szerint sovány 8 százalékra számíthatnak május 22-én. Karizmatikus felmosórongy

A Szent István-i országfelajánláshoz hasonlította az Apáczai Tankönyvkiadó által az államnak tett felajánlást az érintett kiadó igazgatója. A kedélyborzoló nyilatkozat ellenére sem valószínű, hogy az iskolák „elszabotálnák” a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) által javasolt tankönyvlistáról való rendelést, egyes szülőszervezetek, kiadók, sőt javasolt szerzők viszont tiltakoznak az államilag meghatározott, egy vagy két tankönyvből álló „választék” ellen.

Hazánkban 800 ezer alkoholbeteg él, akiknek 40 százaléka hölgy. Rapszódikusan sokat ivó pedig 1,5 millió honfitársunk. A héten váratlanul előkerült egy nemzeti alkoholstratégia, amelyről a szakma nem értesült, az érintett államtitkárság pedig – legalábbis lapzártánkig – mélyen hallgat.

A tizenöt parlamenti bizottságból tíznek lesz kormánypárti, kettőnek szocialista, kettőnek jobbikos és egynek LMP-s elnöke. A személyi kérdéseket hivatalosan május 5-én délután, közvetlenül a május 6-ai alakuló ülés előtt beszélik meg a pártok, de máris botrányt okoztak a Jobbik lehetséges jelöltjei. A radikális párt ugyanis egy volt szkinhedvezért jelölhet az Országgyűlés alelnökének, illetve az is előfordulhat, hogy a kultúra és az oktatás „felügyelete” Dúró Dóra kezei közé kerül.

Harminc százalékra is nőhet az unióval szemben inkább kritikus képviselők aránya a következő Európai Parlamentben (EP), amihez a Jobbik képviselői is csatlakozhatnak – áll a Political Capital elemző intézet legfrissebb kutatásában. A Magyarországon 2010 óta tartó pártpolitikai jobbratolódási tehát nem formálta át a magyar társadalmat, az nem lett értékeiben is jobboldalibb és tekintélyelvűbb.

„Nevek kellenek” – mondja az ezermilliárdos áfacsa­lá­sokról elsőként beszámoló Horváth András közel fél évvel azt követően, hogy nyilvánosság elé állt az elképesztő adatokkal. Mint arról lapunk is beszámolt, a NAV – tavaly télen kilépett – munkatársa 2010-2011 folyamán jött rá vizsgálatai során, hogy az úgynevezett láncolatos áfacsalások következtében évente ezermilliárdos nagyságrendű kár éri a költségvetést, és ezzel az adófizetőket. Horváth 1700 milliárd forintról beszélt. Elmondta, hogy a leginkább szennyezett ágazatok a gabona-, a cukor-, az étolaj- kereskedelem, de csalnak ruházattal és háztartási műszaki cikkekkel is. A legnagyobb megdöbbenést azonban nem ez, és nem is az áfacsalás – egyébként primitív – elkövetési módszerének pontos leírása váltotta ki, hanem az, hogy az adószakember azt állította: a csalásokról tudnak az adóhatóság bizonyos vezetői is. 

Hogyan alakul a világ sorsa a jövőben? Melyek korunk nagy kihívásai? Gazdagság vagy információ? A kérdés mindig is foglalkoztatta az emberiséget, és ennek megfelelően rendre felbukkannak azok a gondolkodók, akik megkérdőjelezik a jelenlegi paradigmákat. Egyesek közgazdasági szempontból jósolnak új fordulatokat; mások a sikerközpontúság és a meritokrácia megszokott rendjét kezdik ki, és vannak, akik a digitális világ határait feszegetik.

A béketárgyalások mind a palesztin, mind az izraeli lakosság körében népszerűtlenek voltak, ezért most mindenki megkönnyebbült, hogy a Fatah—Hamasz kibékülés nyomán nem kell tovább erőlködni a Kerry-terv életben tartásáért - állítja az egyik legismertebb izraeli katonai tudósító. Ron Ben-Jisáj szerint Izrael számára nem a közel-keleti káosz és terrorizmus jelenti a legnagyobb veszélyt, hanem továbbra is Irán, amely nem mondott le a zsidó állam megsemmisítéséről. Bár most az ukrán konfliktus miatt többen aggódnak Putyin miatt, Teherán hosszú távon a Nyugat számára is nagyobb kihívást jelent.

Április 12-én az ügyvivő ukrán elnök, Olekszandr Turcsinov bejelentette, hogy a kijevi kormányzat egy átfogó terrorellenes akcióba kezd a hadsereg bevetésével az oroszpárti szakadárok ellen, akik fegyveresen szálltak meg több közintézményt Kelet- és Dél-Ukrajnában. Az akció első körben nem járt sikerrel, és miután két ukrán politikus agyonkínzott holttestét megtalálták a hatóságok, az elnök elrendelte az újrakezdést.

„Ami velem történt, klasszikus dolog a párkapcsolatokban. A (megcsalt) partner értesül utoljára a bajról, a barátaid sem sietnek tájékoztatni, hogy párod hűtlen hozzád. Persze kétségtelen: én magam sem akartam tudni, nem akartam észre-venni, nem akartam kideríteni, mi az igazság, mert bíztam Dominique-ban, mert egy pár voltunk, egy családot alkottunk.”

Az amerikai középosztály hosszú ideje a világ legtehetősebb rétege, mára azonban elveszítette előkelő státuszát. Nagy arculcsapás ez az „amerikai álom” számára, amelyben – úgy tűnik – ma már csak a felső tízezer tud hinni.

Zöld mezők, sárga szántók, sötét fenyvesek, különböző színű hegyek, lankák, verőfényes égbolt – Nógrád és Heves megye vidéke Erdély mesebeli tájait idézi, s hogy teljes legyen az idill, az autóút közelében nyulak ugrálnak, őzgidák bóklásznak, tehéncsordák legelésznek. Képtelenségnek tetszik, hogy ez a környék a Jobbik egyik fellegvára, ahol a helyiek valami egészen heroikus összefogással tudták csak megakadályozni Vona Gábor egyéni választási győzelmét. Mátraderecskén jártunk.

Erika régebben gyakran vendégeskedett Balázs Bertalan írógép szervizében. Ma már ritkábbak a találkozások, mert Erika kiment a divatból. „Ő” ugyanis nem ember, hanem a szocializmus egyik csúcsterméke, egy táskaírógép. A szerviz, amely stílusosan az Ipar utcában működik, manapság egyre keresettebb, mert az írógépekre egyre nagyobb az igény. Amint azonban a régi masinák eltűntek az életünkből, a hozzá értő szakemberekből is alig maradt néhány.

A virtuális valóság, a lehetőség, hogy valaki az álmait, vágyait a valós életbeli következmények és felelősségek nélkül élheti át, úgy, hogy azok nem pusztán gondolatok, hanem bizonyos szinten megtapasztalható valóság – sokáig csak sci-fi volt. Bár egy monitor előtt végigjátszott estére senki nem mondja, hogy a valósággal összetéveszthető élmény, mégis rengeteg történetet ismerünk, hogyan is tudja az embereket úgy beszippantani ez a fajta virtuális tér, hogy természetes szükségleteikről megfeledkezve essenek össze. Még ha ezek szélsőséges példák is, a társas életre és produktivitásra kétségkívül hatást gyakorló számítógép-kultúra és az ettől való függőség széles tömegek problémája.

Saláta, spenót, rebarbara, mángold, rukkola, csicsóka – csupa ismert és kevésbé ismert különleges növény. A tavaszi fáradtságon a szabadban végzett mozgás mellett hatásosan a vitaminpótlással vehetünk erőt.